FEJLÉC
AtlétikaMóka: 4.3. tanítási egység: A mozgáskoncepciós rendszer elemei:
4.3. A mozgáskoncepciós rendszer elemei: Javasolt feldolgozási idő: 1 óra (45 perc)
Az emberi mozgás koncepcióinak és alapelemeinek megértése kulcsfontosságú a testnevelésben és a mozgásnevelésben. A következőkben részletesen áttekintjük ezeket a fogalmakat, hogy mélyebben megismerjük saját testünket és mozgásmintáinkat, és javíthassuk mozgáskészségeinket.
Az 4.3-as tematikai egységünk célja a mozgáskoncepciók és elemek kiemelése az óvodai és iskolai testnevelés során. Ezen koncepciók és elemek fontosak a testmozgások széleskörű elemzéséhez és a tanulók fejlődésének támogatásához a testnevelés órákon. Ebben a részletes bemutatóban kiemeljük a kulcsfontosságú kategóriákat és elemeket, amelyekre összpontosítanunk kell.
Bevezetés:
Az emberi mozgásrepertoár leírására képes rendszerelemek fogalma több évszázados fejlődés eredménye. Kiemelkedő szakemberek, mint Francois Delsarte, Liselott Diem és Lábán Rudolf, hozták létre az elméleti alapokat, melyek ma is meghatározóak a mozgásnevelésben és a testnevelési gyakorlatban.
Delsarte és Lábán Koncepciói:
Francois Delsarte és Lábán Rudolf az érzelmek, az önkifejezés és az esztétikum összhangjára helyezték a hangsúlyt rendszereikben. Tanításaik segítségével a test lehetséges mozgásainak leírását és a mozgáskivitelezést meghatározó törvényszerűségek megértését tették lehetővé.
Diem Természetközeli Megközelítése:
Liselott Diem a természetközeli megközelítés híve volt. Célja a gyermek természetes fejlődésének támogatása volt, hangsúlyozva a szabad felfedezés jelentőségét egyszerű eszközök és kiscsoportos munkaformák segítségével.
Mozgásnevelés Integrációja:
Az 1950-es évektől kezdve a mozgásnevelés integrálódott a testneveléselméletbe és a tantervekbe. Ezáltal az iskolai tornaoktatásban az egyéni fejlődést támogató módszerek kaptak előtérbe helyet.
Elmélet Alkalmazása a Gyakorlatban:
Az elméleti alapok, mint Lábán elmélete, egyre inkább teret hódítottak a gyakorlatban is. Több területen, például a játékmódszertanban és az oktatási célú táncokban, megfigyelhető volt az alkalmazásuk.
Mozgáskoncepciók és Alapelemek:
Az alapkészségek és alapvető mozgásformák kategorizálása és megértése elengedhetetlen a mozgások pontos leírásához és megértéséhez. Ezek segítenek a tanulóknak abban, hogy hatékonyan fejlesszék mozgáskészségeiket és jobban megértsék a testükkel való kapcsolatot.
A tanulás során a mozgáskoncepciók és alapelemek megértése lehetővé teszi számunkra, hogy pontosabban megfogalmazzuk és kifejezzük a mozgást és annak körülményeit. A következő részekben részletesen megvizsgáljuk ezeket a mozgáskoncepciókat és alapelemeket.
Az emberi mozgás koncepcióinak és alapelemeinek megértése kulcsfontosságú a testnevelésben és a mozgásnevelésben. Ez a tanulási egység lehetőséget ad arra, hogy a tanulók mélyebb szinten megismerjék saját testüket és mozgásmintáikat, javítsák mozgáskészségeiket és élvezhessék az aktív életmód előnyeit. A mozgáskoncepciók az emberi test részeinek és mozgásmódjainak leírását szolgálják, amelyek segítenek pontosabban megfogalmazni és kifejezni a mozgást és annak körülményeit. Az alábbiakban részletesen összefoglalom ezeket a mozgáskoncepciós elemeket.
Test:
- Testrészek és elnevezésük: Az emberi test különböző részei, mint például az ujjak, csuklók, karok stb.
- Testformák és elnevezésük: A test különböző formái és alakzatai, mint például a széles, keskeny, domború stb.
- Az egész test mozgásai (alapkészségek): Az alapvető mozgások, amelyeket a test teljes egészében végezhetünk.
Tér:
- Elhelyezkedés a térben: A test vagy a mozgás pozíciója a térben, mint például a személyes tér vagy az általános tér.
- Irány: A mozgás iránya a térben, mint például fel/le, előre/hátra stb.
- Horizontális sík: A tér horizontális síkja, mint például alacsony, közepes, magas.
- Útvonal: A mozgás útvonala a térben, mint például egyenes, íves stb.
- Kiterjedés: A mozgás nagysága vagy mérete, mint például nagy/kis.
Erőfeszítés:
- Idő: A mozgás sebessége vagy tempója, mint például gyors/lassú.
- Erőkifejtés: A mozgás során kifejtett erő nagysága, mint például nagy/kis.
- Lefutás: A mozgás szabadsága vagy szabályozottsága.
Kapcsolat:
- Az eszközzel való kapcsolat pozíciója: A test és az eszköz közötti kapcsolat helyzete, mint például fölött/alatt stb.
- A társsal való kapcsolat: Az egyéni vagy csoportos mozgások közötti kapcsolat, mint például egyedül, párban stb.
- Időzítés: A mozgás időzítése vagy szinkronizálása másokkal, mint például vezető/követő stb.
- Cél: A mozgás célja, mint például kooperatív/kompetitív.
Ezek a mozgáskoncepciós elemek segítenek a mozgások pontosabb leírásában és megértésében, valamint lehetővé teszik a mozgások változatosságát és rugalmasságát. A következő részekben részletesen megvizsgáljuk ezeket a mozgáskoncepciókat és alapelemeket.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mire használhatjuk a fentiekben bemutatott összetevőket a mozgástanítási gyakorlatunk során.
Kézenfekvően adódik a válasz, hogy a mozgásos cselekvések MIKORKÖRNYEZET befolyásoló tényezőinek, azon belül is a mozgásformák változatos feldolgozási lehetőségeinek a kialakításában.
Egyszerűbben fogalmazva a szerkezeti összetevők mentén, szisztematikusan állíthatunk össze feladatvariációkat, legyen szó akár alapvető mozgásformákról, alapvető mozgásformákból álló mozgáskombinációkról, mozgássorokról, sportági jellegű, előkészítő és sportágspecifikus technikákról.
Nézzük is meg hogyan!
Az alábbiakban kiválasztottuk az alapvető mozgásformák, manipulatív csoportjába tartozó gurításokat, görgetéseket, pörgetéseket.
Saját testre és térbeli tudatosságra vonatkozó összetevők:
Gurítások, görgetések, pörgetések:
-
egy kézzel, két kézzel, váltott kézzel
-
helyben test előtt/mögött/mellett/körül/alatt
-
haladással előre/hátra, oldalra, körben, ezek átmenete
-
külsőleg/belsőleg meghatározott útvonalon
Energiabefektetésre vonatkozó összetevők:
Gurítások, görgetések, pörgetések:
-
egyenletes sebességgel lassan/közepesen/gyorsan
-
változó sebességgel (gyorsulva/lassulva)
-
irányváltoztatással egyénileg meghatározott módon
Kapcsolódási lehetőségekre vonatkozó összetevők:
Gurítások, görgetések, pörgetések:
-
párokban, csoportokban, fizikai kontaktussal és anélkül
-
társakkal azonos vagy eltérő módon (ritmus, irány)
-
eszközök között, körül, alatt/fölött, előtt/mögött
-
eszközökön és eszközökön át
A fenti példán keresztül arra kívántunk rávilágítani, hogy a mozgáskoncepciós rendszer elemeinek szisztematikus feldolgozásával változatos feladatgyakorlási lehetőségeket tudunk kialakítani gyakorlatilag bármilyen mozgásforma esetén.
Egyéni tananyagfeldolgozás:
- Mozgáskoncepciós rendszer elemei (Megtekint)
- A mozgástanítás újszerű megközelítése II. videó (Mozgáskoncepciós rendszer elemei az 5. perctől a videó végéig. Megtekint)
ÖNELLENŐRZÉS/TUDÁSPRÓBA:
- Miért fontos az emberi mozgás koncepcióinak és alapelemeinek megértése a testnevelésben és a mozgásnevelésben?
- Kik voltak azok a kiemelkedő szakemberek, akik létrehozták az emberi mozgás koncepcióinak elméleti alapjait?
- Milyen hangsúlyt helyeztek Francois Delsarte és Lábán Rudolf rendszereikben?
- Milyen megközelítést vallott Liselott Diem a mozgásnevelésben?
- Mi történt az 1950-es évektől kezdve a mozgásnevelés területén a testneveléselméletben és a tantervekben?
- Hogyan hódítottak teret az elméleti alapok, mint Lábán elmélete, a gyakorlatban?
- Milyen kategóriákra és elemekre összpontosítunk az emberi mozgás koncepciójának és alapelemeinek megértése során?
- Mi a célja a mozgáskoncepciók és alapelemek megértésének a tanulás során?
- Mik az emberi mozgás koncepcióinak és alapelemeinek kategorizálása?
- Milyen tényezőket sorolunk fel a térrel kapcsolatos mozgáskoncepciók között?
- Mi a különbség az idő és az erőfeszítés mozgáskoncepciója között?
- Milyen kapcsolatokat határozunk meg az eszközzel és a társsal való kapcsolat mozgáskoncepciói között?
- Milyen célokat határozunk meg a mozgás során?
- Hogyan használhatjuk fel a mozgáskoncepciók és alapelemeket a mozgások változatosságának és rugalmasságának növelése érdekében?
- Milyen lehetőségeket kínál a mozgáskoncepciók rendszeres feldolgozása a gyakorlati mozgások során?
- Hogyan oszthatjuk fel az alapvető mozgásformákat a saját testre és térbeli tudatosságra vonatkozó összetevők mentén?
- Milyen energia befektetésre vonatkozó összetevőket említ a szöveg?
- Milyen kapcsolódási lehetőségeket sorol fel a mozgáskoncepciók rendszerében?
- Miért fontos a mozgáskoncepciók rendszeres feldolgozása a változatos feladatgyakorlás során?
- Milyen példával illusztrálja a szöveg a mozgáskoncepciók rendszeres feldolgozásának jelentőségét a gyakorlati mozgások során?