AtlétikaMóka · 4.1. tanulási egység
Mi befolyásolja a mozgást?
A mozgásos cselekvések fogalma és befolyásoló tényezői.
Mit fogsz tudni a végére?
- Saját példával magyarázod el a mozgásos cselekvés fogalmát.
- Elkülöníted az egyéni, mikro- és makrokörnyezeti tényezőket.
- Tudatosan módosítasz egy feladatot a gyermekek szükségleteihez igazítva.
Tartalomjegyzék · ugrás a témához
1. Mit nevezünk mozgásos cselekvésnek?
A tananyagban olyan akaratlagos, céllal végzett és kívülről megfigyelhető mozgást értünk alatta, amelynek végrehajtása leírható.
Amikor egy gyermek átmászik egy akadályon, elsétál a bójáig vagy célba dob egy babzsákot, mozgásos cselekvést végez. Óvodában és alsó tagozaton gyakran az alapvető mozgásformákkal dolgozunk: kúszással, mászással, járással, futással, fogással és szökkenéssel.
Figyeld meg: ugyanazt a feladatot két gyermek másképpen oldhatja meg. A különbséget a gyermek adottságai, a feladat és a környezet együtt alakítják.
2. Három nézőpont a megfigyeléshez
A tananyag az alábbi három csoportban tárgyalja a mozgást befolyásoló tényezőket. Ezek egymással is kapcsolatban állnak.
Egyéni tényezők · Ki mozog?
A szerkezeti tényezők közé tartoznak a test felépítésének és fejlettségének jellemzői, például a testméret, a testösszetétel, valamint az ideg- és mozgatórendszer fejlettsége. A funkcionális tényezők a működéshez kapcsolódnak: például a megértés, az érzelmi állapot és a személyiségjegyek.
Pedagógusként: figyeld meg, érti-e a gyermek a feladatot, milyen tapasztalatokkal érkezik, és mennyire magabiztos a végrehajtásban.
Mikrokörnyezet · Milyen a közvetlen feladat?
Ide soroljuk a végrehajtás közvetlen feltételeit: az eszköz méretét, súlyát, alakját és színét, a résztvevők számát, valamint a feladat megszervezését és az instrukciókat.
Pedagógusként: változtathatsz az eszközön, a cél távolságán, a csoportbeosztáson vagy az utasítás megfogalmazásán.
Makrokörnyezet · Milyen tágabb helyzetben?
A tananyag ide sorolja például a hőmérsékletet, a páratartalmat, a tengerszint feletti magasságot, a nézőközönséget, a versenyhelyzetet és a szociokulturális hátteret.
Pedagógusként: vedd figyelembe, hogyan hat a helyszín és a helyzet a gyermekek részvételére, figyelmére és közérzetére.
Észlelés és mozgás: a gyermek megfigyeli a célt, dob, majd látja, hová érkezett a babzsák. Ez az új információ segítheti a következő próbálkozás módosítását. A megfigyelés és a cselekvés folyamatosan összekapcsolódik.
Elméleti háttér: öt megközelítés
A forrástananyag öt nézőpontot mutat be a fejlődés értelmezésére. Az alábbi rövid összefoglaló az eltérő hangsúlyokat emeli ki.
- Biológiai érési megközelítés
- Az öröklött adottságok, az érés és a növekedés szerepét hangsúlyozza.
- Környezeti tanulási megközelítés
- A környezetből származó tapasztalatokat és a tanulást helyezi előtérbe.
- Univerzális-konstruktivista megközelítés
- Az öröklés és a környezet kölcsönhatását, valamint a fejlődés közös szerveződését emeli ki.
- Kulturális megközelítés
- A biológiai és tapasztalati tényezőket a sajátos történelmi és kulturális háttérrel együtt értelmezi.
- Dinamikusrendszer-elméleti megközelítés
- A fejlődést a biológiai, pszichológiai, társas és környezeti tényezők kölcsönhatásából kialakuló változásként írja le.
A következő foglalkozásodra
3. Próbáld ki a gyakorlatban!
Helyzet: a gyermekek babzsákot dobnak egy kijelölt célterületre. Egy gyermek próbálkozásai rendre a cél előtt érnek földet.
- Figyelj: kérd meg, mutassa meg, hová szeretne dobni. Nézd meg, hogyan hajtja végre a mozdulatot.
- Változtass egy feltételen: például jelölj ki közelebbi dobóhelyet. Így könnyebben összehasonlítható a két helyzet.
- Figyeld az eredményt: mi változott a dobásban, a találatokban és a gyermek részvételében?
- Adj konkrét visszajelzést: „Most a célterületre érkezett a babzsák. Mit változtattál a dobásodon?”
Saját feladat: válassz egy futó-, ugró- vagy dobófeladatot. Írj mellé egy egyéni, egy mikro- és egy makrokörnyezeti tényezőt, majd tervezz egy változtatást. Indokold meg, mit szeretnél vele elérni.
A feladat alakítása mellett a rövid instrukció, az érthető bemutatás, a támogató visszajelzés és a gyakorlás megszervezése is a pedagógus eszköztárához tartozik.
4. Ellenőrizd a megértésed!
Először fogalmazd meg a saját válaszodat, majd nyisd le a kérdést az összehasonlításhoz.
1. Miért mozgásos cselekvés a célba dobás?
Mert akaratlagosan, meghatározott céllal történik, és a végrehajtása kívülről megfigyelhető, leírható. A cél ebben a példában a babzsák célterületre juttatása.
2. Hová sorolnád a szorongást, a labdaméretet és a nézőközönséget?
A szorongás az egyéni, funkcionális tényezők példája. A labda mérete mikrokörnyezeti tényező. A nézőközönséget a tananyag a makrokörnyezeti tényezők közé sorolja. A tényezők összefügghetnek: a közönség például hatással lehet az érzelmi állapotra.
3. Mi változik, ha közelebb kerül a dobóhely?
A feladat közvetlen feltétele változik, tehát a mikrokörnyezethez nyúlunk. Ez nem a gyermek adottságainak megváltoztatása. A hatást a következő próbálkozások megfigyelésével érdemes értékelni.
4. Mit jelent az észlelés és a mozgás kapcsolata?
A gyermek információt gyűjt a helyzetről, cselekszik, majd a mozgás eredményéből új információhoz jut. Dobáskor például a babzsák érkezési helye segíthet a következő mozdulat alakításában.
Ezt vidd magaddal!
A mozgás megfigyelésekor egyszerre gondolj a gyermekre, a közvetlen feladatra és a tágabb környezetre. A foglalkozás tervezésekor válassz tudatosan a módosítható feltételek közül, majd figyeld meg a változtatás hatását.